Mikkor a suliba értem Ádám a szokásosan fogadott csókkal.De ez a csók hosszabb és tüzesebb volt mint valaha eddig.Szorosan átölelt és megfogta a kezem és oda mentünk a haverokhoz.
-Szia Viki!Úgy örülök hogy kibékültetek!-jött ide Márkó hozzám és megölelt.
-Hé tesó,Ő az én csajom.-mosolygott büszkén Ádám.
-Jaj csigavér öreg!Csak haverok vagyunk...még...-kacsintott ide Márkó..
-Mi van a vén kecske megnyalná még a sót.-nevettem Márkó felé aki csak pimaszul mosolygott.
-Olyan idióták vagytok!-röhögött fel Bella aki a hátam mögött baktatott.-Vén kecske neked mi bajod?-mosolygott Bells Márkó felé.
-Neked is szép napot kis gida!-ölelte meg Márkó Bellát.Na ez furcsa volt gondoltam.De az élet ment tovább becsengettek egy dupla matekon túl de még a nyelvtan órámon is tova a szünidőben történtek ám az események.A kaja szünetben elindultam a könyvtárba ahogy minden kaja szünetben szoktam bementem és olvastam egy jó szerelmes regényt viszont mikkor kifelé indultam elég szerencsétlen dolog történt.éppen az egyik könyves polc mögül sétáltam ki mikkor nekem rohant egy fiú.Akkorát koccantunk hogy hét határon át lehetett hallani!A könyvtáros nő is észre vette és bevezényelt minket az orvosiba.
-Nem történt nagy baj jobban is oda figyelhetnétek egymásra,a puklitokat majd még jegeljétek otthon.Most mehetek sziasztok!-mosolygott hamisan az orvos.Csöndesen sétáltunk a folyosón,nem is szóltunk egymáshoz,a néma csöndet ő törte meg.
-Az én nevem egyébként Nándi.A tied?-hunyorgott "Nándi".
-Viki vagy is Viktória de inkább Vikinek hívj.-mosolyogtam.
-Hát akkor szia Viki.-fordult be az 5 terembe.Nekem most a kémia terembe kellet mennem ami a második emeleten van.A tanár kicsit dühös volt mivel pont engem akart feleltetni,de a nagy dudor miatt ami a homlokomon tartózkodott megkegyelmezett.Ádám mikkor leültem oda dobott hozzám egy lapot.
Csak te lehetsz ilyen szerencsétlen.:$Fáj?
Elmosolyodtam ezen a kis cetlin.Mindig is mondta hogy szerencsétlen vagyok,mindig ezzel cukkol.Vissza dobtam a cetlit a hátulján egy válasszal.
nem.<3
Csak ennyit tudtam írni semmi újabb extrát ami vicces vagy bármilyen vissza szólást csak ennyit tudtam semmi mást.Szünetben a többiek is kiröhögtek kivétel Bells.
-Úristen a könyvtárban hogy tudsz balesetet szenvedni.Az a világ legbiztonságosabb helye!-röhögött Márkó.
-Igen és mikkor alsóban elvágtad a kezed a papírral."Jajjh ne le kell majd amputálni".-utánoztam Márkót aki egy csepp vértől is hülyét kap.
-Tudod hogy csak viccelődtem akkor ugye?
-Aha ahhoz képest nagyon is komolynak tűntél!-tiltakoztam.
-Khm amúgy hol vannak a többiek?-kérdezte Márkó.
-Tényleg!Csak 4 vagyunk.-kiáltottam fel én is.
-Nincs itt Kitti!-mosolygott Bella.
-Nekem nem is hiányzik.-bólogatott Ádám.
-Vinnyogós liba az tuti.-nevettem és átöleltem Ádám derekát.
-Akkor ki nincs még itt?Szofi.
-Na ja Kitti kis tanonca.Az a hülye fekete körömlakk nála is.-forgattam a szemem.
-Mintha lerothadt volna a körme.-röhögött Márkó.
-Zoé?
-Zoé ott van te vaksi!-szidta Márkó Bellst.
-Az a fa árnyéka te idióta.-röhögte ki Ádám Márkót.
-Ja télleg' akkor emós osztálytársunk is hiányzik.
-Kristóf,Geri és Áron.-soroltam ezek után bementünk mert elkezdett esni az eső.Ez volt az utolsó óránk.Suli után esernyő nélkül rövid gatyában rövid ujjú pólóban elindultam Ádámmal de legalább Ő ott volt nekem míg esett az eső.Teljesen hazáig kísért majd megállt az ajtóban és adott egy szeretlek csókot ez a kedvencem az összes csókja közül.És a legjobb hogy nekem mindig ingyen lesz és másnak nem eladó míg itt vagyok!Milán az ablakból figyelt és unottan rágózott.Mikkor nagy nehezen elszakadtam Ádámtól kicsit féltem Milán mit fog csinálni hogy kibékültünk,sose volt oda Ádámért és hogy megcsalt nyomós oka volt hogy utálja.De Milán nem szólt semmit a legrosszabbal büntetett,némasággal.Ajaj!Ez sose jó,ez a legrosszabb büntetés az ég adta egy szent világon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése