Június 13. A talált eb

Átlagos nap volt a mai.Bella el ment vásárolni én pedig egész álló nap gépeztem.Éppen nagyban facebookoztam,egy fiú ismerősnek jelölt.
-Viktor Dravasi.-olvastam le a nevet.Vissza jelöltem de még mindig nem tudtam hogy ki ő.Megnéztem az összes képét de semmi,nem tudom hogy ki lehet.Na se baj,este felé lementünk sétálni a többiekkel én Bella Márkó és Ádám.Most is görkorcsolyával mentünk,egyenesen a fagyizóba.A fagyizó előtt egy kis doboz volt.Ez volt ráírva : ELVIHETŐ!
-Szerintetek mi lehet benne?-kérdeztem.
-Nézzük meg!-kezdte el kibontani a dobozt Márkó.-Azt a rohadt...-suttogta.Mi is bele kukkantottunk...
-Melyik ***** volt az aki ezt tette?-ocsúdott fel Ádám.Ugyan is a dobozban két icurka picurka labrador kölyök feküdt volt hunyva a szemük viszont még élt.Gondolom az oxigén hiány miatt pár óra múlva szerencsétlenek meghaltak volna.
-Gyere picur.-emelte fel Bella az egyik kölyköt én pedig a másikat aki csak halkan nyöszörgött.Óvatosan simogatni kezdtem.
-Na jó én ezt haza viszem!-döntöttem el végignéztem szerencsétlen kis kölykön.Bella lehunyta a szemét.
-Én is haza vinném de Német országba nem tudnám kivinni.-erőltetett egy halvány mosolyt az arcára.
-Majd addig nálam el lesz.-szólt komolyan Márkó így hát két törp labrador kölyökkel indultunk haza.
-Öhh.-tántorodtam meg.
-Mi van.-fogta meg a kezem Ádám.
-A kutyának kéne táp nyakörv oltás meg ilyenek nem?-tettem fel a kérdést,Márkó is megállt.
-Mondjuk nekem van annyi zseb pénzem és addig is Bella besegít.-mosolygott önelégülten.
-Neked meg majd én.-nevetett Ádám elnézve az idióta fejemet.Ezek után mindenki haza ment pénzért és irány a kutya bolt.
-Szóval kutyuli a neved Rex lesz oksi?-szövegelt a kutyához Márkó.
-Nem dehogy!Hisz lány amúgy is inkább már Liliom. -ellenkezett Bells.
-Roxi??-reménykedett Márkó.
-Nem!
-Jesszus hogy fognak rám nézni ha a kutyám neve Liliom lesz?- fancsalodott el Márk.
-Úgy ahogy eddig is hülyén.-válaszolt Ádám.
-Te viszont tuti hogy Merlin leszel.-mosolyogtam.
-Szerencsétlen kutya.-sóhajtott Ádi.
-Már mér'?-háborodtam fel.-Na jó akkor...-gondolkoztam el.-Viktor!-jutott eszembe a délelőtti jelölésem.
-Hé az meg ki?-csattant fel Ádám,én pedig elmeséltem az egész sztorit.-Ja ha rád ír neki annyi.-jelentette ki nyugodtan.Na jó...Bementünk a kutya boltba vettünk kutya tápot egy giga nagy zacskósat azon majd osztozunk vettünk nyakörvet pórázt hámot és egy labdát többre nem futott.Már nagyon sötét volt mikor hazaértünk úgy beszélték meg Belláék hogy most Bellánál lesz azután Márkónál.Bevittem a kis Ádámot (hosszas veszekedés után ez lett a neve).
-Megjöttünk?-üvöltöttem.
-Jött veled Ádám is?-kérdezte Milán.
-Fogjuk rá.-néztem a kis törp labradorra aki teljes életerővel most már beszaladt a konyhába Milánhoz.Aki kicsit sokkot kapott hogy valami nyaldossa a lábát.Elmeséltem neki mindent,szegény Milán könyörgött hogy nevezzem át a kutyát és hogy egy ilyen cukiságnak ne legyen ilyen isten csapás neve.De hiába győzködött nem változtattam meg.Gyorsan megetettem Kis Ádámot és kidőltem aludni mint egy fa...